D�l-Amerika d�lkeleti r�sz�n helyezkedik el. Keletr�l az Atlanti-�ce�n, nyugatr�l Chile, �szakr�l Bol�via �s Paraguay, �szakkeleten pedig Braz�lia �s Uruguay hat�rolja.

F�ldrajz [szerkeszt�s]

Domborzat [szerkeszt�s]

Hatalmas kiterjed�se miatt az orsz�g felsz�ne igen v�ltozatos. H�rom nagy t�jegys�ge:

• Paran�-alf�ld vagy La Plat�-alf�ld: az �szaki hat�r �s a R�o Colorado, illetve az Atlanti-�ce�n �s az Andok el�hegyei, a Monte vid�k�ig terjed�, 250 m tengerszint feletti magass�got sehol sem meghalad� s�ks�g. Az alf�ld hely�n tal�lhat� tenger�bl�t a harmadid�szak v�g�n a Brazil felf�ldr�l �s az Andokb�l lefut� foly�k t�lt�tt�k fel, majd felsz�n�t a negyedid�szakban l�sz bor�totta. Argent�na legnagyobb �s legjelent�sebb nagyt�ja. �ghajlata �s n�v�nyzete alapj�n h�rom r�szt�jra oszthat�:
  • Pampa: a ter�let d�li r�sze, m�rs�kelt �vi sztyepp. A nedves pampa (Buenos Aires t�gabb k�rzete) a f�ld legkiv�l�bb gabonaterm� t�jai k�z� tartozik. Eredetileg ez a vid�k is f�tlan volt, jelenleg az utak ment�n �s a telep�l�seken az ember �ltal messzir�l hozott fafajt�k �lnek. A bels�, sz�razabb vid�keken (sz�raz pampa)nagyar�ny� �llatteny�szt�s folyik. Az asztalsimas�g� Pampa k�t szigethegye a Serra del Tandil �s a Serra de la Ventana.
  • Gran Chaco: A kelet fel� lejt�, egyenetlen s�ks�g �szakon a Paran� �s az Andok k�z�tt ter�l el; szubtr�pusi sztyepp. A Gran Chaco viszonylag sz�raz vid�k, ingadoz� v�zj�r�s� foly�kkal, lefoly�stalan tavakkal. Gyakori a t�vises boz�t. Jellegzetes f�ja a quebracho.
  • Argentin Mezopot�mia: a Paran� �s az Uruguay foly�k k�zti ter�let. D�len mocsaras, �szakkeleten, Misiones tartom�ny ter�let�n m�r a Brazil-felf�ld r�sze dombos, tr�pusi jelleg� es�erd�. Jellegzetes n�v�nye a yerba, melyb�l az argentin nemzeti ital, a mat�-tea k�sz�l.
• Hegyvid�k Bol�vi�t�l T�zf�ldig: k�t r�sze a Sz�raz- vagy Bels� Pampa (Monte) �s az Andok keleti r�sze, a Keleti-Kordillera �s a Nyugati-Kordillera kis r�sze. A sz�raz hegyvid�kek v�lgyeiben a magas hegyek olvad�kvizeib�l t�pl�lkoz� foly�k alak�tanak ki o�zisokat. Ezek n�melyike kiv�l� sz�l�term� ter�let. A gy�m�lcstermeszt�s is nagyar�ny�. �szakon Jujuy tartom�ny m�r az Andok magas k�zponti fenns�kj�n, az Altiplanon fekszik. D�lebbre, a Patag�ni�t nyugatr�l hat�rol� hegyvid�ken nagy glaci�lis tavak alakultak ki: Lago Argentino, Lago Viedma �s m�sok. Ezek k�rnyezete helyi fajt�kb�l �ll� �r�kz�ld erd�. A foly�kban lazac �s pisztr�ng �l.
• Patag�nia: t�bl�s vid�k a R�o Colorad�t�l d�li ir�nyba eg�szen a T�zf�ldig. Magass�ga 100–1500 m k�z�tt v�ltozik. Az Andokb�l az Atlanti-�ce�nba tart� foly�k tagolj�k. Mivel a csapad�kot hoz� nyugati szeleket az Andok �rny�kolja, viszonylag sz�raz az �ghajlata. D�lre haladva egyre h�v�sebb, de az �ce�n k�zels�ge �vja a sz�ls�s�gekt�l. A k�ves, sov�ny talajon nagybirtokok alakultak ki. A n�ps�r�s�g itt alacsony. Eg�szen d�len, a T�zf�ld�n t�bb a csapad�k, �r�kz�ld erd�k alakultak ki.

Argent�na legmagasabb pontja a 6962 m magas Cerro Aconcagua.

Argent�na

Argent�na D�l-Amerika d�lkeleti r�sz�n tal�lhat�. Ter�lete Braz�lia ut�n a kontinensen a m�sodik legnagyobb; 2.777.409 km², amivel egyike a f�ld legnagyobb ter�let� orsz�gainak. N�pess�ge ter�let�hez k�pest nem t�l magas, csup�n csak 37 milli� f�. F�v�rosa Buenos Aires, ahol a lakoss�g csaknem egyharmada t�m�r�l (12 milli� f�). �t orsz�ggal hat�ros: Uruguay-jal, Braz�li�val, Paraguay-jal Bol�vi�val �s Chil�vel. Az orsz�g �llamform�ja eln�ki k�zt�rsas�g, a 23 tartom�ny �s a f�v�ros alkotja a k�zigazgat�si egys�geket. Javar�szt az orsz�g �szaki �s k�z�ps� r�sz�n tal�lunk jelent�sebb telep�l�seket, ezek: C�rdoba, Rosario, Mendosa, La Plata �s Tucum�n. Hivatalos fizet�eszk�zk�nt az argentin peso-t haszn�lj�k. A n�pess�g 97%-a eur�pai „h�d�t�k” (spanyolok, olaszok) lesz�rmazottja, 2 % mesztic �s a fennmarad� 1% indi�n. A nemzeti (hivatalos) nyelv a spanyol, de sokan besz�lik m�g az angol, olasz �s n�met nyelvet. A vall�si �sszet�telben homog�nnek tekinthet�, a n�pess�g 92%-a r�mai katolikus, ami a kereszt�ny hitt�r�t�seknek k�sz�nhet� els�sorban. A zsid�k �s a protest�nsok 2-2%-ban k�pviseltetik magukat.

Argentina (ⁱ /ˌɑrdʒənˈtiːnə/), officially the Argentine Republic (Spanish: Rep�blica Argentina, pronounced [reˈpuβlika arxenˈtina]), is the second largest country in South America by land area, after Brazil. It is constituted as a federation of 23 provinces and an autonomous city, Buenos Aires. It is the eighth-largest country in the world by land area and the largest among Spanish-speaking nations, though Mexico, Colombia and Spain are more populous.

Argentina's continental area is between the Andes mountain range in the west and the Atlantic Ocean in the east. It borders Paraguay and Bolivia to the north, Brazil and Uruguay to the northeast, and Chile to the west and south. Argentine claims over Antarctica, as well as overlapping claims made by Chile and the United Kingdom, are suspended by the Antarctic Treaty of 1961. Argentina also claims the Falkland Islands (Spanish: Islas Malvinas) and South Georgia and the South Sandwich Islands, which are administered by the United Kingdom as British Overseas Territories.

A recognised middle power,^[9] Argentina is Latin America's third-largest economy,^[10] with a high rating on the Human development index.^[8] Within Latin America, Argentina has the fifth highest nominal GDP per capita and the highest in purchasing power terms.^[11] Analysts^[12] have argued that the country has a "foundation for future growth due to its market size, levels of foreign direct investment, and percentage of high-tech exports as share of total manufactured goods", and it is classed by investors as an emerging economy. Argentina is a founding member of the United Nations, Mercosur, the Union of South American Nations, the OEI, the World Bank Group and the World Trade Organization, and is one of the G-20 major economies.